I tried so hard...

Így kezdődik az a "Bone Thugs feat Akon" szám amit annó rongyosra hallgattunk.
Azért lett ez a post címe, mert most olyan jön ami még sose volt. Csaj lesz a blog témája.

Még az első postban írtam valami olyat h lesz itt szó "szerelemről, ármányról"... és egyszer már majdnem született is egy érdekes post részegen egy bizonyos lányról, de hálisten nem ütöttem le a feltöltés gombot, így azt megtarthattam magamnak. Meg is van az a pár sor, elmentettem, hátha jó lesz még valamire. Lássuk mire jutok most.

*Masszív Wall-of-text incoming, tessék felkészülni!

A történet hőse Kaci, aki még jó régen megismert egy lányt, de annak akkor épp volt barátja. A srác mellesleg elég jóban volt hősünkkel, így annak eszébe sem jutott h a lány iránt bármilyen érdeklődést mutasson. Először egy Susi nevű sráccal közösen pillantották meg a csajt egy péntek este a város főterén, éppen az akkori barátja karjaiban ücsörgött egy padon. Külsőre elég figyelemre méltó teremtés, s mivel semmi mást nem tudtak a lányról, be is érték ennyivel.

Teltek múltak a hónapok, a lány közben szakított a barátjával. Kaci egyik könyve valahogy a lányhoz került, aki minden pénteken megígérte h visszaadja, de valahogy mindig elfelejtette.
Valahogy május környéke lehetett, és a srácnak kellett volna a könyv a készüléshez, de megoldotta más forrásból. A vizsgák befejeztével nagy bulit rendezett. Épp a házat rendezgette, amikor a lány szólt h feltétlenül vissza akarja adni a könyvet. Nem is laknak messze egymástól, így hősünk kocsiba pattant és átugrott a könyvért. Közben pont megérkezett Domonkos úr 1 autónyi töménnyel amit ki akart pakolni a party helyszínén. Hősünk a "SIETEK" felkiáltással ugrott le a kuplungról, és száguldott a lány kapujáig. Amikor odaért, az már hozta is a könyvet. Nem volt túlöltözve. Nyári nap volt, minek is lenne rajta kabát, de a picsagatya-top kombó tökéletesen kihangsúlyozta amit ki kell. Átnyújtotta a könyvet, majd félvállról odavetette: -Bejössz?

Kaci fel se dolgozta a kérdést. Azon pörgött, hogy várják.
-Bocs, sietek, mondta, s már indult is tovább. Csak a kocsiban többent rá, hogy csak így reflexből visszautasított egy csajt. Mérgében visszafelé még jobban sietett.
A történteken rágta magát napokig, nézegette a lány képét. Napról napra jobban tetszett neki a csaj. Elhatározta, hogy megteszi a szükséges lépéseket.

Meg is szervezte a találkát a városban. A lány egy barátnőjével érkezett, így szükség volt egy wingman-re aki majd foglalkozik a másik csajjal.( A srác olyan jól látta el a feladatot h azóta járnak a csajjal)
Kacinak azonban nem adta be. Sokáig próbálkozott, időt, pénzt, sms-t nem sajnálva, de nem jutott sehova. A lány nem mondott nemet, inkább a barátnőjével üzent, ami felettébb szarul érintette hősünket.

Aztán felcsillant a remény. Megint a barátnőtől jött az üzenet, hogy itt a tökéletes alkalom, csak nem szabad feladni. Sokadik nekifutás, sokadik semmi. Kaci fel is adta az egészet. Havonta egyszer még beszélt a csajjal msn-en, de nem erőltette.

Megint ELTE-lt (Nincs áthallás!) jó pár hónap, s a srác már régóta másfelé tekintgetett. A haverja meghívta egy péntek este a városba. A srác túl sok részletet tudott, ami felettébb gyanús volt. Tudta a pontos esti programot, melyik busszal érkezik a szóban forgó lány, stb.
Kaci, ha már a tanulásra úgy sem viszi rá a lélek, gondolta sörözik egy jót a haverokkal. Na meg persze kíváncsi volt mi ez a kavarás. A lány tényleg azzal a busszal jött, le is ült hősünk mellé. Volt valami fura csillogás a szemében.

Persze megint nem mondott semmi konkrétat, de hősünk arra a következtetésre jutott az este végére, hogy a csaj akar tőle valamit.

És akkor most egy hatalmas ugrással térjünk vissza a valóságba. Akik ismernek tudják, hogy ha valamit komolyan el akarok érni, akkor azért nagyon sok mindenre képes vagyok. Szinte bármit megteszek azért, ami vagy aki úgy gondolom, hogy érdemes rá. De!
Valahol régen olvastam a következő idézetet:
"If you don't succeed the first time, try, try again. Then stop! There's no point in being a damn fool about it"
És jelen esetben ezen már túl vagyok. Nem szeretek segget csinálni a számból.

Eddig azt játszottuk, h én bármit megtettem volna, hogy legyen valami, és nagy büdös semmit nem kaptam érte. Ha most ő hirtelen meggondolja magát, nem fogok újra térden állva könyörögni hogy lécci akkor legyen valami.

I tried so hard... now it's your turn to prove.

Videónak meg ha már Bázint nem trance-t rakott akkor én azt fogok, remélem elnyeri a tetszéseteket.


Ennyi voltam mára, csók, Berze

ps: Susi folyamat basztat h írjak többet, szóval majd pörgetem.